7. Koordináta rendszerek, szerszám-tábla és készülékek
Ez a fejezet elmagyarázza, hogyan készít pontos munkákat a Mach3, amikor arra utasítjuk, hogy a szerszámot egy adott pontba mozgassa. Leírjuk a koordináta rendszer elvét, meghatározzuk a gépi koordináta rendszert, és bemutatjuk, hogyan kell megadni minden egyes szerszám hosszát, a munkadarab helyzetét egy készülékben, és ha kell, saját változtatható eltolásokat.
Az első olvasás nehezen fog menni. Ezeket a módszereket célszerű kipróbálni saját szerszámgépünkön. Ez nem olyan könnyű, mint a Mach3 „asztali” futtatása, mert látni kell az aktuális szerszámot és meg kell érteni olyan egyszerű G-kód utasításokat, mint a G00 és G01.
A Mach3 ennek a fejezetnek a részletes megértése nélkül is használható, de ha ezeknek az elképzeléseknek a felhasználásával állítjuk be a szerszámgépünk munkáját, az sokkal gyorsabb és megbízhatóbb lesz.
Láthatjuk, hogy a legtöbb Mach3 képernyőn megtalálhatóak az „X axis”, „Y axis”, stb. felíratú DRO-k. Amennyiben egy pontos munkadarabot szeretnénk készíteni amellett, hogy minimalizáluk a szerszám tönkremenetelének esélyeit, úgy teljes mértékben meg kell értenünk, mit jelentenek ezek az értékek, a folyamat bármely szakaszában, akár a munka beállításainál, akár az alkatrészprogram futtatása során is.
Ezt nagyon könnyű úgy megérteni, ha a gépre figyelünk. Kiválasztottunk egy elképzelt berendezést, amivel könnyebb láthatóvá tenni a koordináta rendszer működését. A 7.1 ábrán látható mindez.
7.1. Ábra. Alap rajzológép
Ez egy olyan berendezés, amelyikkel rajzokat készíthetünk egy golyóstollal vagy egy filctollal papíron vagy kartonon. Egy fix asztalból és egy hengeres toll-tartóból áll, amelyik jobbra-ballra (X irány), előre-hátra (Y irány) vagy fel-le (Z irány) tud mozogni. Az ábrán látható egy négyszög, amit most rajzolt a papírra.
A 7.2 ábrán olyan Gépi Koordináta Rendszer látható, amelyik az asztal felületén a bal alsó saroktól indul ki. Ahogyan azt láthatjuk, a bal alsó sarok az X=2, Y=1 és Z=0 (elhanyagolható papírvastagságnál). A toll hegye az X=3, Y=2 és mondjuk a Z=1,3 helyen van.
Amennyiben a toll hegye az asztal sarkán lenne, ennél a berendezésnél, akkor az a Home ponton, a referencia ponton lenne. Ez a pozíció gyakran a Home (Referencia) kapcsolók által meghatározott hely, ahová bekapcsolásakor a berendezés mozdul. Minden esetben van egy null-pozíciója minden tengelynek, amit az abszolút gépi nullpontnak hívunk.
7.2. Ábra. Gépi koordináta rendszer
A toll hegye, a marószerszám vége az a hely, ahol a munka történik és ez nem más mint a vezérelt pont (Controlled Point). A tengely DRO-k mindig ennek a pontnak a relatív helyzetét mutatják egy koordináta rendszerben. Annak az oka, hogy mégis érdemes ezt a fejezetet elolvasni az, hogy nem minden esetben megfelelő a mérő koordináta rendszer nullpontját a berendezés egy állandó helyére venni (pl. jelen esetben az asztal sarkára).
Egy egyszerű példán keresztül mutatjuk be ennek okát.
Az alábbi alkatrészprogram az első ránézésre alkalmas arra, hogy egy 1”-os négyzetet rajzoljon a 7.1 Ábrán látható módon.
N10 G20 F10 G90 (hosszegység beállítása, lassú előtoló sebesség stb.)
N20 G0 Z2.0 (toll felemelése)
N30 G0 X0.8 Y0.3 (mozgás a négyzet bal alsó sarkához)
N40 G1 Z0.0 (toll leengedése)
N50 Y1.3 (G1-et elhagyjuk, azt elég egyszer megadni)
N60 X1.8
N70 Y0.3 (óramutató járásával megegyező körbehaladás az alakzaton)
N80 X0.8
N90 G0 X0.0 Y0.0 Z2.0 (A toll kivezetése és felemelése)
N100 M30 (a program vége)
Ha nem tudjuk még követni a kódokat, könnyen megnézhetjük, mi történik. Például az N30 sor azt mondja a berendezésnek, hogy mozgassa a vezérelt pontot az X=0,8 és Y=0,3 helyre. Az N60 sorban a vezérelt pont az X=1,8 és Y=1,3 helyen lesz, miközben a DRO-n a következő olvasható:
X Axis 1.8000 Y Axis 1.3000 Z Axis 0.0000
A probléma persze az, hogy a négyzet nem úgy van megrajzolva, mint ahogyan az a 7.1 ábrán látható, hanem az asztalon van a sarokhoz közel. Az alkatrészprogram írója a papír sarkától mért, míg a berendezés a gép nullpontjától.
A Mach3, mint minden szerszámgép-vezérlő engedélyezi, hogy elmozgassuk a koordináta rendszer origóját, más szóval, ahonnan a mérés történik (amit a gép nulla pontnak tekint az X, Y, Z és egyéb mozgásoknál).
Ezt úgy hívjuk, hogy a koordináta rendszer eltolása.
7.3. Ábra. A kordinátarendszer nullpontjának eltolása a papír sarkához.
A 7.3 ábrán azt láthatjuk, hogy mi történik abban az esetben, amikor eltoljuk a koordináta rendszert. Emlékezünk arra, hogy a G-kód minden esetben az aktuális koordináta rendszerben megadott értékekhez mozgatja a vezérelt pontot.
Mivel általában valamilyen módon mindig rögzítjük a papírt egyenként a látható pozícióban, ezt az eltolást munka eltolásnak hívjuk és a 0, 0, 0 pont ennek a koordinátarendszernek nullpontja.
A eltolás nagyon hasznos lehet, amit különféle módokon tehetünk meg a Mach3 használata esetén, de mindig csak az Offset képernyő segítségével (lásd az 1. sz. Függelékben lévő képernyőfotót).
A legkézenfekvőbb út két lépésből áll:
1. Nézzük az Offset (eltolás) képernyőt. Mozgassuk oda a vezérelt pontot, ahová az új nullpontot szeretnénk tenni. Ezt megtehetjük léptetéssel, vagy ha tudjuk, hogy milyen távolságra van a jelenlegi helyzetétől, úgy a G0 utasítás kézi adatbevitelével (MDI) is megtehetjük mindezt.
2. Kattintsunk a Current Work Offset (Jelenlegi munka eltolás) képernyőrészben az egyes tengelyekhez tartozó Touch (érintés) gombokra. Az első Touch gombnál észrevehetjük, hogy az érintett tengely aktuális koordinátája bekerül a Part Offset (alkatrész eltolás) DRO-ba és a tengely DRO nullát mutat. Ugyanez történik a többi tengelynél is.
Ha szeretnénk tudni, mi történik, akkor az alábbi segíthet. A munka eltolási érték minden esetben hozzá van adva a tengely DRO-hoz (azaz a vezérelt pont jelenlegi koordinátájához), hogy megkapjuk a vezérelt pont abszolút koordinátáját. A Mach3 a vezérelt pont abszolút koordinátát mutatja, ha rákattint a Machine Coords gombra. A LED villog figyelmeztetésül, hogy a mutatott koordináták abszolút koordináták.
Van egy másik megoldás is az eltolásra, ha ismerjük annak a pontnak a koordinátáit, ahová a nullpontot el szeretnénk tolni.
A papír sarka ránézésre kb. 2,6” –ra jobbra és 1,4”-ra fentre van a Home (referencia) ponttól, a tábla sarkától. Azt gyanítjuk, hogy ezek éppen elegendőek a használathoz.
1. Írjuk be a 2,6 és 1,4 értékeket az X és Y Offset DRO-kba. A tengely DRO meg fog változni (kivonva az eltolást belőle). Emlékezzünk arra, hogy nem mozgattuk el a vezérelt pontot, ezért annak koordinátája meg fog változni a nullpont eltolásával.
2. Ha akarjuk, leellenőrizhetjük magunkat az MDI sorba írt G00 X0 Y0 Z0 utasítással. Ilyenkor a tollnak hozzá kell érnie az asztalhoz a papírlap sarkánál.
Bemutattuk, hogy hogyan használható az 1-es számú munkapont eltolás. Bármelyiket használhatjuk 1 és 255 között. Minden időben csak egy van használatban és ez az Offset képernyőn lévő DRO segítségével vagy a G kódok (G54-től G59-ig P253) használatával az alkatrészprogramon belül választható ki.
A munkapont eltolás megadásának utolsó módja, hogy egy új értéket írunk be a tengely DRO-ba. Az érvényes munkapont eltolás úgy módosul, hogy a tengely DRO-ban most lévő érték a vezérelt pontról referáljon. Megjegyezzük, hogy a gép nem mozog, csupán a koordonátarendszer nullpontja változik meg. A Zero-X, Zero-Y stb. gombok egyenértékűek azzal, hogy a megfelelő tengely DRO-ba 0-t írunk.
Ha okosak vagyunk, nem használjuk ezt az utolsó eljárást, amíg az Offsets képernyő használatával beállított munkapont eltolások léteznek.
Tehát, összefoglalva a példát, a koordináta rendszernek egy munka eltolással történő eltolása által a négyzetet a papír megfelelő helyére rajzolhatjuk, bárhol is ragasztottuk le a papírt az asztalra.
Ahogy fent említettük, habár első látásra gyakran úgy tűnik, nem egy jó ötlet a Z tengely 0 pontját az asztal felszínére beállítani. A Mach3 rendelkezik egy Reference all gombbal, ami minden tengelyt referenciapontra állít (vagy egyenként is referenciapontra állíthatjuk őket). Egy valóságos gépnél, ami referenciakapcsolókkal van felszerelve, ez az összes tengely mozgását eredményezi (vagy csak a kiválasztottét), ezeknek a kapcsolóknak a működéséig, majd kissé visszamozdulnak. Az abszolút gépi koordinátarendszert nullpontja (vagyis a gépi nullpont) ekkor felveszi az adott X, Y, Z stb, értékét – általában 0, 0, 0-t. Valójában definiálhatunk egy nem nulla értéket is a referenciakapcsolókhoz, ha akarunk, de ezt most hagyjuk figyelmen kívül.
A Z referenciakapcsoló általában az asztal fölötti legmagasabb Z pozícióra van állítva. Természetesen, ha a referencia pozíció a Z=0 gépi koordináta, akkor az összes munkapozíció alacsonyabb ennél, és negatív Z értékek lesznek a gépi koordinátákban.
Ha még ez nem teljesen érthető jelen pillanatban, ne aggódjunk. Ha a vezérelt pont (szerszám) nincs útban a referenciapont felvételekor, az egyértelműen praktikus és kényelmes, és könnyű a munka eltolásokkal beállítani egy kényelmes koordinátarendszert az asztalon lévő munkadarabhoz.
Ha biztosnak érezzük magunkat, akkor itt az ideje megnézni, hogyan oldható meg egy másik gyakorlati probléma.
Képzeljük el, hogy most egy piros téglalapot kell rajzolni.
Mozgassuk felfelé a Z-tengelyt, és tegyünk piros tollat a tartóba a kék helyére. Sajnos a piros toll hosszabb, mint a kék, tehát amikor a jelenlegi koordináta rendszer nullpontjára állunk, a csúcs beleüt az asztalba (7.5. Ábra).
A Mach3, hasonlóan a többi CNC vezérlőhöz, tárolni tudja a szerszámok (a példánkban a tollak) információit. Ez a szerszám tábla lehetővé teszi, hogy a rendszer 256 különböző szerszám adatait használja.
Az Offset képernyőn látható egy hely a szerszám száma és információi részére. A DRO-k a következő módon vannak cimkézve: Z-offset (Z-eltolás), Diameter (Átmérő) és T (Szerszám száma). Egyelőre hagyjuk figyelmen kívül a Touch Correction (Érintés korrekció) DRO-t és a hozzá tartozó On/Off jelzésű gombot.
7.4. Ábra. Most más színt akarunk
7.5. Ábra. Katasztrófa a 0,0,0-ra álláskor!
Alapértelmezetten a 0 számú szerszám van kiválasztva, de az eltolásai ki vannak kapcsolva.
A szerszámátmérő információi a maró kompenzációnál is érvényesek.
Feltételezzük, hogy a gépünk szerszámtartó rendszerrel rendelkezik, ami biztosítja, hogy a szerszám pontosan ugyanabba a pozícióba kerül minden alkalommal. Ez lehet egy többpofás tokmányba befogott, vagy egy (a 7.10. és 7.11. ábrán láthatóhoz nagyjából hasonló) önzáró, a szerszám középvonalában tüskével rögzített befogóban lévő maró. Ha a szerszám pozíciója minden esetben eltér, akkor minden szerszámcsere esetén be kell állítani az eltolást. Ez később kerül leírásra.
7.6. Ábra. Horonymaró bemért tartóban
A rajzológépünkben feltételezésünk szerint a tollat a tolltartó 1” mélységű zsákfuratában rögzítjük. A piros toll 4,2” hosszú, és a kék toll hossza 3,7”.
1. Feltételezzük, hogy gépünk referenciapontra van állítva, és munkapont eltolást definiáltunk a papír sarkához, Z=0 értékkel, és az üres tolltartó alsó felülete az asztalnál van. Mozgassuk a Z tengelyt felfelé 5”-el, és tegyük be a kék tollat. Írjunk „1”-et a Tool number (Szerszám száma) DRO-ba, majd állitsuk az Offset On/Off gombot On-ra. Mozgassuk a Z tengelyt lefelé a papír érintéséig. A Z tengely DRO-n 2,7 olvasható, mivel a toll szára 2,7”-et nyúlik ki a tartóból. Ekkor kattintsunk a Touch (Érintés) gombra. Ez (2,7”) töltődik be az „1”-es szerszám Z eltolásaként. Az Offset On/Off gombra kattintva világít a LED és érvényesül a szerszám eltolás, és a Z tengyely DRO-ban „0” olvasható. A négyzet az előző példában lévő alkatrészprogram futtatásával megrajzolható.
2. A következőkben a piros toll használatához mozgassuk a Z tengelyt felfelé (mondjuk ismét Z=5-be), vegyük ki a kék tollat és helyezzük be a pirosat. A tollak fizikai cseréje nyilvánvalóan nem módosítja a tengely DRO-kat. Most kapcsoljuk ki a szerszám eltolás LED-et, válasszuk a 2-es számú szerszámot, mozogjunk a papír sarkához, majd nyomjuk meg a Touch (Érintés) gombot. Ezáltal a 2-es szerszám Z eltolása 3,2” lesz. Kapcsoljuk On-ra a 2-es szerszám Offset On/Off gombját, ezután a Z=0 jelenik meg a tengely DRO-ban, tehát az alkatrészprogram piros négyzetet rajzol (a kéken felül).
3. Most, hogy az 1-es és 2-es szerszám be van állítva, annyiszor cserélhetjük azokat, ahányszor akarjuk, és pontos aktuális koordinátarendszet kapunk a megfelelő szerszám-szám kiválasztásával és és az eltolás bekapcsolásával. Ez a szerszámválasztás és az eltolás ki-és bekapcsolása elvégezhető az alkatrészprogramban (T-szó, M6, G43 és G49), valamint a Program Run (Programfuttatás) képernyőn lévő DRO-kkal.
Bizonyos szerszámtartók nem tudják az adott szerszámot mindig pontosan ugyanarra a helyre visszaállítani. Ilyen például egy mélyfúró szerszámot használó router patronja. Ebben az esetben mégis érdemes szerszámeltolás-értéket megadni (mondjuk az 1-es szerszámhoz), minden csere esetén. Ha ezt így csináljuk, akkor még mindig előnyt kovácsolhatunk az egynél több munka-eltolásból (lásd a lentebb ábrázolt 2 és 3 tűs készülékeket). Ha nincs is készülékünk fizikai értelemben, akkor is ugyanolyan könnyű a munka eltolások Z értékének újradefiniálása minden szerszámcsere esetén.
A 254 munka eltolás-értéket egy táblázatban tárolják a Mach3-ban. A 255 szerszám eltolást és átmérőket egy másik táblázatban tárolják. Ezeket a táblázatokat a Work Offsets Table (Munka Eltolás Tábla) és a Tool Offsets Table (Szerszám Eltolás Tábla) gombra kattintva nézhetjük meg az eltolás képernyőn. Ezekben a táblázatokban a Mach3 által jelenleg nem használt további információk számára is van hely.
Általában a Mach3 megpróbál visszaemlékezni minden munka- és szerszám eltolás értékre, amikor az egyik program után a másikat futtatjuk, de a program bezárásakor azt fogja kérni, hogy ellenőrizzük le, valóban el akarunk-e menteni bármilyen módosított értéket. Ellenőrizzük a Config>State párbeszédablakban a rublikákat, ahol engedélyezhetjük ennek a viselkedésnek a megváltoztatását, így a Mach3 vagy automatikusan, a megkérdezésünk nélkül menti el az értékeket, vagy nem menti el őket automatikusan.
Annak ellenére, hogy az automatikus mentés opciók konfiguráltak, használhatjuk a Save (Mentés) gombot a táblázatokat megjelenítő párbeszédablakokban, annak érdekében, hogy láthassuk a mentésre kerülő adatokat.
Most képzeljük el, hogy sok papírlapra akarunk rajzolni. Bonyolult lenne mindegyiket az asztalnak ugyanarra a helyére letenni, és ezért szükséges a munka eltolások beállítása minden alkalommal. Ettől sokkal jobb egy olyan sík alkalmazása, amiből tűk állnak ki, illetve előre lyukasztott kártyák használata, amit a tűk rögzítenek. Vegyük észre, hogy ez egy tipikus készülék példája, amit már jó ideje használnak a gépműhelyekben. A 7.7-es ábra egy ilyen módon felszerelt gépet mutat. Általános az ékek vagy hasonló dolgok használata a készülékek esetében, azért, hogy az asztalon mindig ugyanott helyezkedjenek el.
Most már az aktuális készüléken lévő papír sarkára mozgathatjuk az érvényes koordináta rendszert az első számú munka eltolás használatával. A példaprogram, ha lefuttatjuk, pontosan ugyanolyan négyzetet rajzol, mint korábban. Ez természetesen figyelni fog a Z koordináták eltérésére, amit a készülék vastagsága okoz. Újabb papírlapokat tehetünk a tűkre és minden esetben ugyanazt a négyzetet kapjuk a megfelelő helyen, további beállítások nélkül.
Esetlegesen lehet egy másik készülékünk is három-lyukas papír számára (7.8-as ábra) és a különböző munkáknál cserélgethetjük a két és három tűs készülékeket, így a második számú munka eltolás definiálható a három tűs készüléken lévő papír sarkára.
Természetesen a készüléken bármely pont definiálható az eltolt koordináta rendszere középpontjaként. Rajzoló gép esetén azt szeretnénk, ha az X=0 és Y=0 a bal alsó sarokra esne és a készülék felszíne Z=0 lenne.
Egy fizikai készülék esetében általános, hogy egynél több munkára használják. A 7.9-es ábra a két- és háromlyukú készülékek kombinációját mutatja. Ehhez természetesen két bejegyzésre lesz szükség a munka eltolásokban, mindegyikre a használt eltolásnak megfelelően. A 7.8-as ábra az érvényes koordinátarendszert mutatja a kétlyukú papír opció használatára beállítva.
7.7. Ábra. Gép két tűs készülékkel
7.8. Ábra. Három tűs készülék
7.9. Ábra Kettős készülék
Egy kézi szerszámgépen elég könnyű érzékelni a kézikeréken, hogy a szerszám mikor érinti a munkadarabot, de egy pontos munkához inkább javasolt egy hézagmérő (talán egy papírdarab, vagy egy nyalóka műanyag pálcikája) vagy mérőhasáb használata, így érzékelhető, hogy mikor ékelődik be. Ezt egy marón ábázoljuk a 7.10-es ábrán.
A hézagmérő vagy mérőhasáb vastagságát az Offset (Eltolás) képernyőn betápláhatjuk a Touch Correction (Érintés Korrekció) DRO-ba és a korrekciót az On/Off (Be/Ki) gombra kattintva kapcsolhatjuk be. Amikor egy szerszám vagy készülék esetében az eltolás DRO beállításához érintést használunk, akkor a hézagmérő vastagásága figyelembe lesz véve. Egy villogó LED figyelmeztet arra, hogy a korrekció aktív, bármikor következik be az érintés.
Példaként feltételezünk a Z tengely DRO-ban -3,518”-et 0,1002”-es könnyen elcsúsztatható mérőhasábnál. Beírjuk a 0,1002-t a Touch Correction (Érintés Korrekció) DRO-ba, „1”-et írunk a Current Work Offset (érvényes munka eltolás) DRO-ba, bekapcsoljuk a korrekciót és a Part Z Offset-hez tartozó Touch gombra kattintunk. Ennek hatására a tengely DRO-ba beolvasódik Z=0,1002 (vagyis a vezérelt pont 0,1002-n áll) és az 1-es munka eltolás Z értéke -3,6182 lesz.
Ha van egy pontos hengeres idomszerünk és megfelelő méretű sík felület van a munkadarab tetején, akkor jobb ezt használni, mint egy hézagmérőre vagy mérőhasábra történő lefelé mozgatást. A hengerhez tőrténő lefelé mozgatáskor az nem szorul be a szerszám alá. Most nagyon lassan mozgassuk fel a szerszámot, egészen addig, amíg a hengert éppen be tudjuk gördíteni alá. Ekkor a Touch (Érintés) gombra kattintunk. Nyilvánvaló biztonsági előnyt jelent az, hogy ha túl magasra is emeljük a szerszámot, nem okozunk kárt, csak újra kell kezdenünk a folyamatot. A hézagmérőre vagy mérőhasábra tőrténő lefelé mozgatás azonban magában hordozza a szerszám vágóélében keletkező kár veszélyét.
7.10. Ábra. Z eltolás meghatározása mérőhasáb érintésével marógépen
Nagyon nehézkes pontosan beállítani egy marót a kontúrhoz X vagy Y irányban a szerszámon lévő forgácshornyok miatt. Egy speciális kontúr-bemérő szerszám segíthet ezen. A 7.11. ábrán látható egy alkatrész kontúrjának mínusz X írányú bemérése.
7.11. Ábra. Kontúr bemérés használata marógépen
Itt nagyon jól használható a Touch Correction (Érintés korrekció). Szükségünk van a tapintó csúcsának sugarára és valamilyen hézagmérő vagy mérőhasáb vastagságára. Ha az alkatrész „negatív” oldalát érintjük (a példához hasonlóan), akkor a korrekciónak negatív értékűnek kell lennie. A másik oldal érintése pozitív korrekciót igényel.
A G52 és G92 utasítás két további mód arra, hogy a vezérelt pontot G-kód használatával eltoljuk.
Amikor kiadunk egy G52 utasítást, azt közöljük a Mach3-mal, hogy akármi a vezérelt pont (vagyis X=0, Y=0) értéke, annak aktuális gépi pozícióját el kell tolni a megadott értékek X, Y és/vagy Z-hez tőrténő hozzáadásával.
Amikor a G92 utasítást használjuk, azt közöljük a Mach3- mal, hogy az érvényes vezérelt pont koordinátái X, Y, és/vagy Z által megadott értékek legyenek.
Sem a G52, sem a G92 utasítás nem mozdítja meg a szerszámot, csak más beállítást rendel az aktuális koordinátarendszer nullpontjának eltolásához.
Egy egyszerű példa a G52 utasítás használatára, ahol két azonos alakzatot akarunk készíteni a munkatér különböző helyén. A kódolás megelőzően rajzoljunk egy 1”-es négyzetet, bal alsó sarka az X=0,8, Y=0,3 helyen van.
G20 F10 G90 (hosszegység beállítása, lassú előtoló sebesség stb.)
G0 Z2.0 (toll felemelése)
G0 X0.8 Y0.3 (mozgás a négyzet bal alsó sarkához)
G1 Z0.0 (toll leengedése)
Y1.3 (G1-et elhagyjuk, azt elég egyszer megadni)
X1.8
Y0.3 (óramutató járásával megegyező körbehaladás az alakzaton)
X0.8
G0 X0.0 Y0.0 Z2.0 (a toll kivezetése és felemelése)
Ha egy másik négyzetet is akarunk, aminek a sarka X=3,0 Y=2,2 pontban van, akkor a fenti kódot kétszer kell használni, de a G52 utasítással eltolást kell alkalmazni a második példány előtt.
G20 F10 G90 (hosszegység beállítása, lassú előtoló sebesség stb.)
G0 Z2.0 (toll felemelése)
G0 X0.8 Y0.3 (mozgás a négyzet bal alsó sarkához)
G1 Z0.0 (toll leengedése)
Y1.3 (G1-et elhagyjuk, azt elég egyszer megadni)
X1.8
Y0.3 (óramutató járásával megegyező körbehaladás az alakzaton)
X0.8
G0 Z2.0 (toll felemelése)
G52 X2.2 Y2 (ideiglenes eltolás a második sarokhoz)
G0 X0.8 Y0.3 (mozgás a négyzet bal alsó sarkához)
G1 Z0.0 (toll leengedése)
Y1.3 (G1-et elhagyjuk, azt elég egyszer megadni)
X1.8
Y0.3 (óramutató járásával megegyező körbehaladás az alakzaton)
X0.8
G52 X0 Y0 (az ideiglenes eltolás kikapcsolása)
G0 X0.0 Y0.0 Z2.0 (a toll kivezetése és felemelése)
A kód másolása nem nagyon elegáns, ellenben lehetséges, hogy az ismétlődő kódokat egyszer leírjuk egy G-kód alprogramba (lásd M98 és M99), és többször meghívjuk azt – ebben a példában kétszer.
Az alprogramos változat az alábbiakban látható. A toll fel/le parancsok, és egy 0,0 sarokpontú rajz egy alprogramba vannak rendezve, és a G52 használatával állítjuk be a két négyzet sarokpontját.
G20 F10 G90 (hosszegység beállítása, lassú előtoló sebesség stb.)
G52 X0.8 Y0.3 (az első négyzet elkezdése)
M98 P1234 (a négyzet alprogramjának hívása az első pozícióban)
G52 X3 Y2.3 (a második négyzet elkezdése)
M98 P1234 (a négyzet alprogramjának hívása a második pozícióban)
G52 X0 Y0 (FONTOS.-.megszabadulás a G52 eltolásoktól)
M30 (vissza az elejére és program vége)
O1234 (a 1234-es alprogram indítása)
G0 X0 Y0 (mozgás a négyzet bal alsó sarkához)
G1 Z0.0 (toll leengedése)
Y1 (G1-et elhagyjuk, azt elég egyszer megadni)
X1
Y0 (óramutató járásával megegyező körbehaladás az alakzaton)
X0
G0 Z2.0 (toll felemelése)
M99 (visszatérés az alprogramból)
Megjegyezzük, hogy a G52 mindegyik alkalmazása új eltolási beállításokat eredményez, és érvénytelenné válik az előzőleg kiadott bármelyik G52 utasítás.
A legegyszerűbb példa a G92 utasításra, amikor egy adott pont X és Y értékét nullázzuk, de beállíthatunk akármilyen más értéket is. A G92 eltolások megszüntetésének legkönnyebb módja, hogy G92.1 utasítást gépelünk a kézi adatbeviteli sorba (MDI).
Több tengely eltolásának megadása esetén a tengelyszavuknak tartalmazni kell egy értéket.
A Mach3 azonos belső mechanizmust használ a G52 és G92 eltolásokhoz, így alig van különbség azX, Y és Z szavak kiszámításában. Ha a G52-t és G92-t együtt használjuk, zavart okoz, ami feltétlenül katasztrófához vezet. Ha valóban ki akarjuk próbálni, meg kell értenünk, hogyan dolgoznak, állítsuk be valamelyik eltolást, és mozgassuk a vezérelt pontot egy beállított koordinátához, mondjuk X=2,3 és Y=4,5-höz. Megjósoljuk a kiadódó abszolút gépi koordinátákat, és leellenőrízzük azokat úgy, hogy a Mac3-at a gépi koordináták megjelenítési módjára kapcsoljuk át.
Ne felejtsük el az eltolások törlését használatuk után.
Figyelmeztetés! Majdnem minden, ami elkészíthető G92 eltolással, jobban elkészíthető munkapont áthelyezéssel, vagy esetleg G52 eltolással. Mivel a G92 függ attól, hogy hol van a vezérelt pont, és attól is, hogy mik a G92 kiadásakor használt tengelyszavak, ezért a programban történő változtatások könnyen előidézhetnek komoly hibákat, amik összeomláshoz vezethetnek.
Sok kezelő nehéznek tartja az eltolások beállításának három lehetőségét (munkapont, szerszám, és G52/G92), és ha belezavarodik, hamarosan összetörik valamelyik szerszám, vagy rosszabb esetben a szerszámgép!
Tegyük fel, hogy a kék négyzet, amit a gépünkkel rajzoltunk, körvonala egy formaszortírozó gyerekjáték doboz fedelén lévő lyuknak, amibe egy kék kocka belefér. Emlékezzünk a vezérelt pontot mozgató G-kódokra. A példabeli alkatrészprogram egy 1”-es négyzetet rajzol. Ha a szerszám egy vastag filctoll, akkor a lyuk jelentősen kisebb lesz, mint az 1”-es négyzet. Ez a 7.12. ábrán látható.
Ugyanez a probléma nyilvánvalóan megtörténik, ha szármaróval/horonymaróval készítünk egy lyukat. Akarhatunk egy zsebetmarni, vagy egy szigetet meghagyni. Ezekhez különböző korrekció szükséges.
7.12. Ábra. Nagy átmérőjű szerszám (vastag toll) használata
Ezt könnyű megállapítani, de a gyakorlatban sokszor „az ördög a részletekben lakozik”, amikor a vágás megkezdéséről és befejezéséről gondoskodunk. Rendszerint a CAD/CAM szoftverünk valamelyik valamelyik varázslója nyújt ezekre megoldást. A Mach3 azonban lehetővé teszi, hogy az alkatrészprogram a választott szerszám átmérőjéhez korrigálja az aktuális szerszámpályát, azaz a megadott 1”-es négyzet készüljön el. Ez a szolgáltatás fontos, ha az alkatrészprogram készítője nem tudja, hogy majd pontosan milyen átmérőjű szerszámot fognak használni (pl. a névlegesnél kisebbet, a többszöri újraélezés miatt). A szerszámtábla lehetővé teszi a szerszám átmérőjének definiálását, vagy valamelyik, a névleges szerszámátmérőtől (a többszöri újraélezés miatt) eltérő átmérőjű aktuális szerszám alkalmazását. Teljes részletességgel ez a Maró korrekció cimű fejezetben található.