Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
Irinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly

Sir Isaac Newton
Nikola Tesla

RICHTER GEDEON
(1872 - 1944)

Az ipari méretû magyar gyógyszergyártás meghono-sítója Ecséden született, Budapesten járt fõiskolára, ezt követõen hosszú nyugat-európai tanulmányutat tett. Hazatérve az Üllõi úti Sas patikában kezdte meg kísérleteit és gyógyszergyártó tevékenységét. Ez a munka kezdetben elsõsorban organoterápiás, állati szervekbõl kivont készítményekre terjedt ki.

Lényegében ebbõl a patikából fejlesztette ki és hozta létre a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárat, amely hamarosan világhírnévre tett szert. A gyár elsõ nagy sikere az 1912-ben szabadalmaztatott Kalmopyrin volt, a Hyperol nevû fertõtlenítõ tabletta pedig az I. világháborúban kapott jelentõs szerepet.

A gyár magasszintû, töretlen fejlõdését csak a II. világháború tudta átmenetileg megszakítani. Az alapító tudós 1944-ben a faji üldözés áldozata lett, munkatársai azonban az õ szellemében teremtették újjá a gyárat.

A digitálisz elõállítása (1912)

A Richter Gedeon Vegyészeti Gyár 1912-ben kapott szabadalmat a digitálisz hatóanyagainak elõállítására.

A digitálisz a gyûszûvirágban található szteroid-glikozidok gyûjtõneve. A gyûszûvirág kivonatát már a XII. században használta a népi orvoslás.

A piros gyûszûvirágban (Digitalis purpurea) fedezték fel a digitáliszoknak nevezett hatóanyagokat: a levélbõl digoxint és digitoxint vontak ki. Mindkét anyag szabályozza a szívritmust, fokozza a szívösszehúzódások erejét és vizelethajtó hatása is van.