Asbóth Oszkár
Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
Irinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly
Sir Isaac Newton
Nikola Tesla
|
ZEMPLÉN GÉZA
(1883 -
1956)
Trencsénben
született 1883. október 26-án. A kitűnő érettségi
bizonyítvány, három idegen nyelv biztos tudása és bátyja
(Zemplén Győző) szereplése zöld utat biztosított Zemplén
Gézának a budapesti Eötvös Kollégiumba történő felvételéhez.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Karán végezte, ahol olyan kiváló oktatói
voltak, mint Lengyel Béla, Winkler Lajos, Than Károly és
Eötvös Loránd. Az ő oktatói munkájuk is hozzájárult ahhoz,
hogy a tehetséges fiatalembert 1904-ben az egyetem rektora
kémiából mint főtantárgyból, ásványtanból és növénytanból
mint melléktantárgyból "summa cum laude" bölcsészdoktorrá
avatta. A friss diplomás Zemplén Géza egyéves kötelező
gyakorló tanári működését Than Károly mellett töltötte,
ezután 1905-ben a nagyhírű selmecbányai Bányászati és
Erdészeti Főiskola vegytan tanszékére tanársegéddé, majd
1906-ban adjunktussá nevezték ki. Itt készült tanulmányai
közül a "Fából készített czukor és alkohol"című díjat
is nyert. Ebben a 100 oldalas tanulmányban Zemplén nemcsak
kivételes képességeiről tett tanúbizonyságot, hanem felhívta
a figyelmet fejletlen kémiai iparunkra és a nyugati
országokkal szembeni elmaradottságunkra.
1907-ben állami kiküldetéssel Berlinbe küldték
tanulmányútra. Itt a szerves kémia nagymesterénél, Emil
Fischernél dolgozott, fő kutatási területét az aminosavak és
a szénhidrátok szintézise képezte, a legjelentősebb
eredménye ebből az időből az acetobróm-cellobióz szintézise.
Fischerrel közös munkásságának eredményei közé tartozik két
optikailag aktív prolin szintézise, egyes aminooxisavak és
piperidon-származékok új szintézise. Emil Fischerrel közösen
publikált eredményeinek híre itthon is elterjedt. 1910-ben
történt hazatérte után a budapesti Tudományegyetem 1912-ben
magántanárrá habilitálta. 1913-ban a József Műegyetem
Tanácsa pályázatot hirdetett az újonnan szervezendő szerves
kémiai tanszékre, ahol szeptemberben kinevezték az egyetem
nyilvános rendes tanárává, ezt a tisztségét több mint
negyven éven át töltötte be. Zemplén hihetetlen
lelkesedéssel fogott a tudományos kutatómunkához, jóllehet a
háború és az utána következő infláció miatt nem tudott
megfelelő felszereléshez jutni. Fejlett biokémiai
szemléletét tükrözte 1915-ben megjelent könyve "Az
enzimek és gyakorlati alkalmazásuk" címen. A háború
követelte anyagok előállításának és pótlásának szükségessége
a szerves kémikus Zemplént gyakorlati feladatok megoldására
késztette. 1915-ben lett a Chinoin gyár kémiai tanácsadója.
Ebből annyi haszon származott, hogy a gyár gondoskodott a
tanszék anyagokkal, edényzettel és egyéb felszereléssel
történő ellátásáról. Az anyagok pótlása terén kifejtett
munkásságáért a hadügyi kormányzat Zemplént "népfelkelő
mérnöki-alezredes" cím adományozásával jutalmazta. Az ipari
problémák megoldása mellett folytatta szénhidrátkémiai
kutatásait, ekkor fedezte fel híres módszerét, az
acetilezett cukrok Na-metilátos elszappanosítását. A
Zemplén-féle dezacetilezés lényege, hogy metanolos közegben
katalitikus mennyiségű nátrium-metilát jelenlétében az
acetilcsoportok metil-acetát formájában távolíthatók el, és
így még az érzékeny cukrok is intaktak maradnak. Az
oligoszaccharidoknál is alkalmazható Zemplén-féle
cukorlebontás lényege, hogy az aldehidcsoportot oximmá, majd
ezt acetilezett nitrillé alakítják, a képződő anyagot pedig
metanolos nátrium-metiláttal kezelik. Ugyancsak fontos
felfedezése volt a glikozidok szintézise higany-acetátos
módszerrel. Külön említést érdemel maradandó kapcsolata a
gyógyszeriparral: a már említett és mindkét fél számára
gyümölcsöző Chinoinnal ápolt kapcsolatának eredményeként
számos intermedier gyártása valósult meg a Zemplén által
kidolgozott eljárások alapján. Eredeti gyógyszerkutatásnak
számított, hogy számos új barbitursav-származék mellett új
hidantoin-származékokat is szintetizált. Munkájának
elismerése sem maradt el: 1923-ban a Magyar Tudományos
Akadémia levelező, 1927-ben rendes tagjává választották, és
1928-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia Nagydíját, a
legnagyobb kitüntetést, ami magyar tudóst akkoriban
érhetett. Hazai és külföldi tudományos és közéleti
tevékenységére felsőbb körökben is felfigyeltek, és 1932-ben
a Hunyadi Mátyás emlékére alapított Corvin-koszorúval
tüntették ki. A 30-as és 40-es években - ha lehet - még
termékenyebb volt Zemplén tudományos munkássága: figyelme a
természetben előforduló flavon-glikozidok felé fordult, és
megoldotta számos vegyület szerkezetfelderítését, majd
teljes szintézisét is. E vizsgálatok szolgáltattak
tudományos hátteret és egyúttal biztatást a növényekben
előforduló hatóanyagok izolálására és ipari hasznosítására.
Munkássága elismeréseként 1940-ben a Német Kémikusok
Egyesülete előadás tartására hívta meg tudós pályája kezdeti
helyszínére, Berlinbe. Kutatómunkáját a II. világháború
alatt is folytatta, bár a háború utolsó hónapjaiban
szeretett intézete teljesen elpusztult. 1946-ban
megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli
tagjának. 1947-ben elfogadta a washingtoni Georgetown
University vendégprofesszori meghívását, ahol egy évet
töltött kutatómunkával. Hazatérte után súlyos betegség
támadta meg. 1948-ban a legelsők közt kapta meg az először
kiosztásra kerülő Kossuth-díj aranyfokozatát, és tagja lett
a Tudományos Tanács öttagú elnökségének. Több mint 200
közlemény és egy nagy terjedelmű kézikönyv (Szerves
kémia, 1952) hirdeti nevét.
Zemplén Géza 1956. július 24-én hunyt el.
Zemplén Géza 1895 után megadott szabadalmai
Lajstromszám |
Bejelentés napja |
Osztályjelzet |
A szabadalom címe |
83977 |
1921. 08. 16. |
IVh/1. |
Eljárás tyraminnak előállítására tyrozinból |
83978 |
1921. 08. 18. |
IVh/1. |
Eljárás nitrogéntartalmú orgános bázisoknak és
bázikus phenoloknak előállítására szalicilból |
89960 |
1924. 07. 14. |
IVh/1. |
Eljárás hideg vízben könnyen oldható, alacsony
molekulasúlyú keményítő előállítására |
www.mszt.hu |
|
|
|