Kandó Kálmán

Gimnáziumi tanulmányait Budapesten, a régi fasori luteránus, majd a gyakorló főgimnáziumban végezte. A budapesti Műegyetemen 1892-ben kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet szerzett.

A fiatal mérnök, egy év katonai szolgálat után, a franciaországi „Compagnie de Fives-Lille” villamos gyárban kezdett dolgozni, kiváló eredménnyel: indukciós motorok méretezésére teljesen új számítási módszert dolgozott ki. Sikereinek hírére Mechwart András, a Ganz-gyár ekkori vezérigazgtója – aki bölcs előrelátással már 1878-ban felállította a Ganz elektromos osztályát – hazahívta. A 25 éves Kandó 1894-ben itt kezdett dolgozni. 1895-ben az osztály vezetője, majd két év múlva igazgatóhelyettes lett. A rendkívül gyors előmenetel mögött a fiatal mérnök zsenialitását jelző teljesítmények voltak, pl.: igen rövid idő alatt megtervezte a gyár jó hírnevét öregbítő indukciós motorcsaládot.

1897-ben Amerikában tanulmányozta a Baltimore et Ohio Vasúttársaság 1895-ben üzembe helyezett első 600 V-os egyenáramú mozdonyait, villamosítási rendszerét. Kandó azzal a meggyőződéssel jött vissza, hogy nagyvasutak villamosítását ilyen kis feszültséggel megoldani nem lehet.

A Ganz-gyárban már 1892-től folytak kísérletek villamos vontatással. 1896-ban épült meg egy 800 m hosszú 1 m-es nyomtávú próbapálya. Kandó felismerte, hogy az indukciós motorok vasúti vontatásra alkalmassá tehetők, kezdeményezésére és az ő vezetésével kezdtek foglalkozni a háromfázisú villamos vonatással. Az első háromfázisú villamos vasútjuk 1898-tól üzemelt a Genfi-tó mellett, Evian les Bains fürdőhelyen.

A Ganz-gyár – kedvező kísérletei alapján – vállalkozott az olaszországi Valtellina vasút villamosítására, amit akkor a legtöbb nagy vezető európai cég túl kockázatosnak talált. A rendkívül nehéz terepviszonyok miatt ez a vonal alkalmas volt arra, hogy a gőzüzemmel szemben a villamos vontatás előnyeit bizonyítani lehessen. A 106 km-es vonal villamosítása – Kandó javaslatára – 3 kV-os 15 Hz frekvenciájú háromfázisú árammal történt. A rendszer szinte minden lényeges elemét, beleértve a motorkocsikat, mozdonyokat is, a Ganzban fejlesztették és gyártották.

A feladat nagyságának jellemzésére alkalmasak Verebély László műegyetemi professzor szavai: „Csak a 28 éves lángész rajongó optimizmusa és akadályt nem ismerő tettrekészsége indokolhatja azt a merészséget, amellyel Kandó a feladat megoldását 15 periódusú forgóáramú rendszerben és az akkori viszonyok között még fantasztikusnak látszó 3000 V feszültséggel vállalta, és az elektrotechnikai ipar akkori fejletlensége, valamint a berendezés minden részletének újszerűsége folytán eléje tornyosuló nehézségektől vissza nem riadva a töretlenútnak nekivágott.”. A sikert valóban Kandó Kálmán személye biztosította, aki mind a villamos, mind a gépészeti tervezést és a gyártást is vezette. Neve azóta elválaszthatatlan a vasúti villamos vontatás történetétől. 33 éves volt, amikor a Valtellina vasutat 1902-ben megnyitották. Ez volt Európa első villamosított vasúti fővanala, és a világ első nagyfeszültségű váltakozó árammal villamosított vasútvonala!

A Valtellina vonal kedvező üzemét látva az olasz kormány, a vasutak államosítása után, 1907-ben 2000 km vasútvonal villamosítását rendelte el, a „Sistema Italiana”-nak nevezett Ganz-Kandó rendszerrel. A feladat megoldására megvették Kandó szabadalmát, és amerikai tőkével részvénytársaságot hoztak létre „Societa Italiana-Westinghouse” néven, továbbá egy mozdonygyárat építettek Vado Ligure-ben, amelynek vezetésére és a mozdonyok tervezésére Kandó Kálmánt kérték fel. Ebben az időben történt, hogy a Ganz részvényeinek többségével rendelkező Hitelbank vezetői nem értettek egyet a gyár további vasútvillamosítási tevékenységével. Sajnálatos módon a bank illetékesei nem ismerték fel a további vállalkozásokban rejlő gazdasági előnyöket, azt a kamatoztatható tőkét, amit a sikeres, de természetesen költséges fejlesztési eredmény jelentett.

Kandó, miután itthon nem remélhette törekvéseinek megvalósítását, Olaszországban viszont nagy lehetőség kínálkozott rendszerének továbbfejlesztésére, 1907-ben családjával Vado-Ligure-be költözött, és 1915-ig itt tevékenykedett. Közel 700 mozdony készült Kandó közreműködésével, tervei alapján. A járművek és a rendszer üzemkészségére jellemző, hogy 1954-ben még több mint 500 ilyen mozdony teljesített szolgálatot. Kandó kiemelkedp munkáját az Olasz Koronarend „Commendatore” címmel járó kitüntetésével ismerték el.

Az első világháború kitörésekor Kandó hazajött. 1915-től, tartalékos hadnagyként, a bécsi hadügyminisztériumban a Monarchia vasútjainak szénellátásával kellett foglalkoznia. Emlékirataiban tett javaslatot a leggazdaságtalanabb szénfogyasztó, a gőzüzemű vasút villamosítására. Javaslatában rögzítette, hogy ezt csakis az országos energiagazdálkodáson belül lehet megoldani olyan rendszerrel, amely az 50 Hz frekvenciájú áramot közvetlenül tudja a mozdonyon használni. Ezzel a felismeréssel évekkel előzte meg az akkori műszaki világ kiválóságait, akik ezen alapvető megállapítást csak 1924-ben az első londoni energia-világkonferencián nyilvánították a vasútvillamosítás elérendő céljául.

A MÁV és a Ganz gyár kérésére Kandót 1917-ben felmentették a katonai szolgálat alól. Visszatért Budapestre, és 1922-ig a Ganz és Társa Waggon és Gépgyár műszaki- majd vezérigazgatója volt, egyidejűleg megkezdte másik vontatási rendszerének kidolgozását, amely világsikert szerzett hazájának, a Ganz-gyárnak és önmagának. Miután saját kérésére a vezetői teendők alól felmentették, 1922-től a Ganz-féle Villamossági Rt. Műszaki tanácsadójaként kizárólag az új villamos mozdonyok tervezési munkáit irányította. 1923-ban elkészült az első 2500 LE-s kísérleti fázisváltós mozdony. Elindult egy sok fejtörést és fáradságos munkát igénylő kísérletsorozat, amellyel Kandó bebizonyította az 50 periódusú vontatás előnyeit. A tapasztalatok alapján átalakított járművel 1928-ban folytatódtak az üzemi próbák. A próbaüzem sikeres eredményeit látva határozta el a MÁV a Budapest-Hegyeshalom vasútvonal villamosítását.

Két mozdonytípus készült személy- és tehervonati forgalomra. Az új mozdonyoknál mind a villamos, mind a járműszerkezeti rész minden lényegesebb alkatrészét Kandó maga tervezte. A villamos berendezés leglényegesebb eleme egy újfajta villamos gép: a fázisváltó volt. Ez a különleges szinkrongép a munkavezeték 16 kV 50 Hz egyfázisú áramát az indukciós hajtómotorok számára többfázisú kisfeszültségű árammá alakította át. A mozdonynak négy szinkron sebességfokozata volt.

Kandó ebben az évtizedben más feladatokkal is foglalkozott. 1920-ban kapott megbízást háromfázisú mozdonyok tervezésére az olasz saronnói gyár részére. 1926-ban 4000 LE-s egyenáramú mozdonyok készültek a párizs-orleans-i vonalra. Az osztrák floridsdorfi gyár 16 2/3 periódusú fázisváltós mozdonyaihoz villamos berendezést rendelt. Az amerikai Westinghouse-gyár a 20-as években kötött szerződést Kandóval különleges feladatok megoldására.

A megfeszített munka felőrölte erejét, és 62 éves korában váratlanul elhunyt. 50 periódusú vontatási rendszerének teljes megvalósulását már nem láthatta. Úttörő munkájának sikerét bizonyítja, hogy 1932-től 32 db 2500 LE-s fázisváltós Kandó-mozdony közel 40 évig teljesített szolgálatot a MÁV hegyeshalmi, első villamosított fővonalán.

Kandó Kálmán széles látókörű, nagy műveltségű és munkaképességű, sokoldalú műszaki tehetség volt. 1894 és1931 között Magyarországon 70 szabadalmát lajstromozták. A jelentősebbeket több európai országban valamint az USA-ban és Japánban is érvényesítette. Az MTA 1921-ben Wahrmann-díjjal tüntette ki. A budapesti József Műegyetem 1922-ben Kandót a gépészmérnöki és elektrotechnikai gyakorlat és tudomány terén szerzett kiváló érdemei elismeréséül a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává avatta. Az MTA 1927-ben lev. tagjává választotta. 1930-ban a „magyar műszaki tudomány fejlesztése terén kifejtett korszakalkotó működése” legfelsőbb elismeréséül a „Corvin-Koszorú”-val tüntették ki.

Anyanyelvén kívül beszélt németül, franciául és olaszul. Kimagasló érdemeit több világrészben is elismerték. Hírneve már a század elején túlnőtt határainkon, és elismerése az ídők folyamán csak erősbödött. Az 1951-ben, Annacy-ben tartott nemzetközi konferencián a vasútvillamosítás kiváló szakértői egyöntetűen ismerték el Kandó úttörő munkásságát az 50 periódusú vasútvillamosítási rendszer megteremtésében.

Kandó ragyogó képességeit elsősorban a villamos vontatás területén mutatta meg, de nem volt olyan műszaki kérdés, amelyhez ne tudott volna érdemben hozzászólni. Széles körű elméleti tudás, mindig eredeti elgondolások, kivételes matematikai készség és emlékezőtehetség jellemezték. Neve elválaszthatatlan a villamos vontatás történetétől, amelynek két fejezetét ő írta: a 3 kV háromfázisú és a 16 kV fázisváltós rendszer élete legjelentősebb alkotásai, amelyekkel korát messze megelőzve világviszonylatban is teljesen újszerű, merész és úttörő volt.

Lajstrom- szám	A bejelentés napja	Osztály- jelzete	A szabadalom címe
9633*	1897. 04. 03.	VII/g	Újítás váltakozó áramú motorokon
9634*	1897. 04. 03.	VII/j	Eljárás kóbor, váltakozó áramok okozta telefonzavarok megakadályozására
16577	1899. 05. 09.	VII/g	Újítások dinamógépeken
17826	1899. 08. 30.	VII/g	Komprimált levegõvel mûködésbe hozott folyadék ellenállás
17858	1899. 08. 30.	VII/g	Újítások villamos vasúti motorokon
20346	1900. 06. 19.	V/g	Újítás villamos kontaktus készüléken
21212	1900. 08. 15.	VII/g	Kombinált reverzáló s önmûködõ maximál kiiktató többfázisú váltóáramú motorok számára
21228	1900. 08. 15.	VII/g	Vezénylõ készülék egy vagy több sûrített levegõvel mûködtetett folyadékrheostat egyidejû ki- és beiktatására
21520	1900. 11. 20.	VII/g	Önmûködõ elektromos-relais, elektromos jármûvek és szállítómûvek légnyomású fékeinek mûködtetésére
21539	1900. 11. 20.	VII/g	Önmûködõ kapcsolóberendezés elektromos vasutak munkavezetékeinek vonalszakaszai számára
22059	1900. 07. 01.	VII/d	Újítás sûrített levegõvel mûködõ folyadék reosztátokon
22970	1901. 06. 01.	VII/g	Pneumatikus vagy hidraulikus átiktató, s ennek mûködtetésére szolgáló szerkezet
23236	1901. 06. 20.	X/c	Több készüléknek bizonyos meghatározott sorrendben való állítására, s más sorrendben való visszaállítására szolgáló berendezés
23291	1901. 03. 19.	VII/g	Újítás sûrített levegõvel mûködõ folyadékrheosztátokon
24581	1901. 08. 10.	V/g/2	Berendezés két motorkocsit tartalmazó, elektromos üzemû vonatnak bármely motorkocsikról való vezetésére
26205	1901. 11. 09.	V/g/2	Elektromos vonatok vezetésére szolgáló berendezés
27290	1902. 11. 25.	VII/g	Két vagy több forgóáramú motorkaszkád egymással való kapcsolása
27644	1902. 11. 25.	VII/g	Kontaktusgyûrûk elrendezése kaszkádba kapcsolt forgóáramú motorpárokon
27704	1902. 12. 16.	VII/g	Munkavezeték elektromos vasutak számára
27966	1902. 12. 16.	VII/g	Motorkapcsolás magas feszültségû üzem számára
28075	1902. 12. 16.	V/g/2	Önmûködõ nyomásszabályozó áramszedõk számára
28512	1903. 05. 12.	VII/g	Csúsztatógyûrû-elrendezés váltakozó áramú villamos gépeken
28643	1903. 03. 27.	VII/g	Motorelrendezés villamos vasúti jármûveken
28645	1902. 12. 16.	VII/g	Önmûködõen szabályozó pneumatikus folyadékellenállás
29169	1903. 04. 21.	V/g/2	Forgattyúelrendezés villamos motorral hajtott jármûvek számára
29234	1903. 05. 28.	V/g/2	Csapágyelrendezés jármûvek villamos motorai számára
30279	1903. 07. 11.	VII/g	Javítás indukciós motorok egyszeres vagy többszörös kaszkád kapcsolásán
35758	1905. 11. 07.	XX/a/2	Rugalmazás a kocsikeret és a tengelyek között motoros jármûvek számára
36095	1905. 12. 08.	VII/g	Védberendezés elektromos gépek statorain
36824	1904. 06. 22.	V/g/2	Berendezés többfázisú váltóáramú vasúti elektromotoroknak egyen vagy egyfázisú váltóárammal való mûködtetésére
36869	1905. 12. 18.	VII/g	Kapcsolási berendezés két vagy több kaszkádkapcsolásban vagy pedig egymástól függetlenül magas feszültségû vezetékbõl táplálandó forgóáramú motor számára
38707	1906. 04. 17.	V/g/2	Szerkezet elektromos vasutak munkavezetékeinek kanyarulatokban való kifeszítésére
42098	1907. 01. 05.	V/g/2	Multiplex szabályozó berendezés többfázisú vasúti motorok számára
43372	1907. 04. 19.	V/g/2	Áramszedõváz
44273	1908. 08. 26.	V/g/2	Felfüggesztõ szerkezet kétsarkú légvezetékek váltója számára
44657	1907. 09. 03.	V/g/2	Újítás az elektromotor-felfüggesztésben elektromosan hajtott jármûveknél
65669	1913. 01. 13.	VII/g	Szigetelõ elrendezés vasúti kocsik számára
65796	1914. 01. 21.	V/g/2	Légváltó felsõvezetékes elektromos vasutakhoz
66093	1913. 11. 15.	V/g/2	Berendezés elektromos üzemû jármûvek motorainak a jármûvön való felfüggesztésére
66369	1914. 01. 21.	V/g/2	Motorelrendezés elektromosan hajtott jármûvekhez
66370	1914. 02. 06.	V/g/1	Szigetelõ elektromos vasutak felsõ vezetékeihez
66413	1914. 01. 13.	VII/g	Vezetéktartó árboc elektromos vasutakhoz
66463	1914. 01. 03.	V/b	Felfüggesztés vasúti kocsik vázán elhelyezendõ folyadéktartányok számára
67067	1914. 02. 11.	VII/g	Elrendezés elektromos vezetékeknek szomszédos váltakozó áramok behatásával szemben való megvédésére
67244	1913. 12. 09.	V/c/6	Berendezés mozdonyokon az ívekben való haladás megkönnyítésére
81129	1916. 12. 01.	VII/g	Indítóberendezés egyfázisú, többfázisú sinkronfázis átalakításához
81806	1916. 08. 30.	VII/g	Berendezés kaszkádos paralellkapcsolásban mûködõ indukciós motorok melegedésének csökkentésére
81807	1916. 08. 30.	VII/g	Berendezés szinkronfázis átalakítók üresjárási munkájának csökkentésére
82479	1916. 08. 30.	VII/g	Kapcsolási elrendezés kaszkád-paralell-kapcsolásban magas primér feszültséggel dolgozó indukciós motorokhoz
82655	1918. 06. 10.	VII/g	Olajfürdõs magasfeszültségû forgó elektromos gép
82656	1916. 08. 30.	VII/g	Szabályozó eljárás és berendezés erõsen változó terheléssel dolgozó, váltakozó áramú erõátviteli telepek hatásfokának növelésére
82718	1920. 04. 22.	V/d/2	Szerkezet nagy fordulatszámmal járó gépeknek jármûveken való ágyazására
83842	1916. 08. 30.	V/g/2	Forgattyús hajtómû a tengelyek fölött elrendezett motorokkal felszerelt jármûvekhez
84207	1921. 03. 07.	V/g/2	Két vagy több egymással csuklósan kapcsolt keretbõl álló, mindegyik keretben hajtott kerekeket tartalmazó mozdonyalváz
86358	1918. 04. 24.	VII/g	Ágyazás kislégközû, betokozott elektromos gépek motorjaihoz
87923	1921. 03. 02.	VII/g	Pólusátkapcsolás váltakozó áramú motorok számára
88623	1924. 05. 28.	VII/g	Indítószerkezet szinkronfázis átalakítók útján táplált indukciós motorokhoz
89044	1924. 06. 04.	VII/g	Berendezés szinkronfázis átalakítók önmûködõ indítására és szinkronizmusának önmûködõ helyreállítására
89691	1916. 08. 30.	VII/g	Berendezés erõsen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erõátviteli telepek hatásfokának növelésére
89692	1916. 12. 01.	VII/g	Berendezés erõsen váltakozó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erõátviteli telepek hatásfokának növelésére
89693	1916. 12. 01.	VII/g	Szabályozó eljárás és berendezés erõsen változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erõátviteli telepek hatásfokának növelésére
90173	1920. 02. 23.	VII/g	Pólusátkapcsoló berendezés háromfázisú váltakozó áramú motorokhoz
91275	1925. 03. 07.	VII/g	Hornyokban elrendezett tekercselrendezés nagyfeszültségû elektromos gépek számára
91818	1922. 03. 01.	VII/g	Pólusátkapcsolás és ennek megvalósítására szolgáló tekercselés többfázisú indukciós motor sebességének szabályozására
93139	1926. 07. 29.	VII/g	Önmûködõ szabályozó berendezés forgó szinkronfázis átalakítók gerjesztéséhez
94071	1918. 08. 16.	VII/g	Szabályozó eljárás és berendezés nagyon változó terheléssel dolgozó váltakozó áramú erõátviteli telepek hatásfokának növelésére
95859	1925. 03. 07.	V/g/2	Hajtóberendezés egyfázisú munkavezetékbõl többfázisú torokkal hajtott elektromos vasutak számára
99299	1928. 11. 13.	VII/g	Indító berendezés szinkronfázis átalakítókhoz
103609	1929. 03. 15.	VII/g	Hûtõberendezés elektromos gépek rotarain