FELTALÁLÓK  

Asbóth Oszkár
Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
I
rinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly


Sir Isaac Newton
Nikola Tesla

 


KÜHNE EDE
(1839 - 1903)

Tanulmányait Kölnben végezte. 1862-ben érkezett Magyarországra, 1863-ban Ludwig Róberttel együtt megvásárolta a Pabst és Krauss-féle mezõgazdasági gépjavító mûhelyt. Itt többek között továbbfejlesztette a lóvontatta vetõgépet is. Miután 1869-ben az üzem egyedüli tulajdonosa lett, ettõl kezdve jelentõs fejlesztéseket hajtott végre, a mûhelybõl országos jelentõségû mezõgazdasági gépgyár fejlõdött. 1874-ben született meg a merítõkorongos "Hungária Drill" lófogatú sorvetõgép. Gyárának termékei 1869 és 1875 között számos rangos kitüntetésben részesültek. Kühne Ede iparteremtõ tevékenységét jelentõs kitüntetésekkel jutalmazták.

A Kühne-féle "Hungária Drill" sorvetõgép (1874)

A merítõkorongos lófogatú sorvetõgép a vetés hazai gépesítésének kezdetét jelentette.

Ennél a vetõgépnél a vetõszerkezetet a merítõhengerek képezték, melyek formai és technikai kivitelezés tekintetében biztosak és pontosak voltak. A merítõhengerek mozgását közvetlenül a futókerekek idézték elõ. A kapák és merítõhengerek kiemelése egyidejûleg egy emeltyû megnyomásával történt.

Az 1878-as párizsi világkiállításon I. díjként megítélt ezüstérmet kapott. Az 1890-es bécsi kiállításon állították ki a tízezredik "Hungária Drill" vetõgépet.