Asbóth Oszkár
Bay Zoltán
Bánki Donát
Bláthy Ottó Titusz
Bródy Imre
Csonka János
Déri Miksa
Eötvös Loránd
Fonó Albert
Gábor Dénes
Galamb József
Ganz Ábrahám
Heller László
Irinyi János
Jedlik Ányos
Jendrassik György
Kandó Kálmán
Kármán Tódor
Kruspér István
Kühne Ede
Mechwart András
Mihály Dénes
Neumann János
Pattantyús Ábrahám G.
Puskás Tivadar
Richter Gedeon
Rybár István
Szent-Györgyi Albert
Szilárd Leó
Tihanyi Kálmán
Winkler Lajos
Zemplén Géza
Zipernowsky Károly

Sir Isaac Newton
Nikola Tesla

BAY ZOLTÁN
(1900 - 1992)

Gyulaváriban született. A debreceni Református Kollégium után a budapesti Pázmány Péter Tudomány-egyetemen folytatta tanulmányait. Doktorátusát is itt szerezte.

Négyéves berlini tanulmányútja után 1930-tól a szegedi egyetem elméleti fizika professzoraként dolgozott.

A magyar rádiólokátort már az Egyesült Izzó Tungsram Laboratóriumában fejlesztette ki 1936-ban. A laboratórium vezetõjeként számos szabadalma volt a nagyfeszültségû gázkisülésû csövek, a fénycsövek és az elektroncsövek kifejlesztése terén. 1938 - 1948 között a Mûegyetemen oktatott.
 

Kutatócsoportjával 1946-ban észlelte a Holdra irányított radarhullámok visszaverõdését, amely korszakalkotó ûrkísérletnek számított. 1948 - 1955 között a Washington Egyetem kísérleti fizikaprofesszora, majd 1955 - 1972 között az USA Szabványügyi Hivatalának osztályvezetõje volt. Ezt követõen az American University professzora lett. 1981-ben a Magyar Tudományos Akadémia és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat tiszteletbeli tagjává választották. Jelentõs eredményeket ért el az aktív gázok fizikájának tanulmányozásában, kidolgozta a másodlagos elektronsokszorozás elvén mûködõ, gyors atomszámlálás módszerét. Kísérletileg igazolta és bebizonyította, hogy létezik egységes idõ-hosszúság mértékrendszer, amely a fénysebességre épül. 90. születésnapján a Magyar Köztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendjével tüntették ki. 1992. október 4-én hunyt el Washingtonban.